2018. október 23., kedd

Norvégia 3. rész

Nidarosi Katedrális
Mint a második rész végén említettem, a harmadik részt Trondheim városával szeretném kezdeni, hiszen ez volt a következő állomásunk. Mivel kb. egy nap késésben voltunk az eredeti tervhez képest, ezért kezdetben tanakodtunk rajta, hogy megálljunk-e ebben a városban, hiszen ez egy napot biztos igénybe fog venni. Szerencsére úgy döntöttünk, hogy megnézzük. Nagy kár lett volna kihagyni!
Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa. A várost időszámításunk szerint 997-ben alapították, és az oktatás egyik legjelentősebb norvég központja. Trondheim turisztikai szempontból két jelentős látványossággal rendelkezik: a Nidarosi Katedrálissal valamint Érseki palotával (ezek egymás mellett, egy csodás parkban találhatók). A katedrális Norvégia legjelentősebb gótikus épülete, ezen felül pedig a legjelentősebb zarándok-központ volt a középkorban, ugyanis itt található Szent Olaf sírja. A katedrális építése során többször is kiégett, vagy villám sújtotta. Sok hivatalos dokumentum megsemmisült a tűzvészekben, így a templom építése hivatalosan 1150-től 2001-ig tartott. Norvégia 1905-ös függetlenségének visszaállítása óta a norvég királyokat ismét itt koronázzák meg.
Nidarosi Katedrális
A katedrálisba természetesen be is lehet menni, mi ezt nem tettük meg ugyanis csak a templom belsőbe szóló belépőjegy kb. 4200 forintnak (100 NOK), ha pedig kombinált jegyet szeretne venni az ember, ami érvényes a múzeumba és a koronázási ékszerekhez is, az olyan 7500 forint (180 NOK). Természetesen mindkét ár per főre értendő. A katedrális kívülről is lenyűgöző látványt nyújt csodás, égbe nyúló tornyaival, és hatalmas rózsaablakaival. A körülötte elterülő park és érseki palota pedig még fenségesebbé teszi a látványt.
A város másik nevezetessége a Nidelva-folyó partján fekvő rengeteg színes kis faházikó, és a folyó két partját összekötő fa-híd. A híd eredetileg 1681-ben került átadásra. A folyó két partján fekvő sok kis színes fa házikóban ma shopok, fodrász üzletek, AirBnB-k, és lakások is üzemelnek. Napfényes időben remek képeket lehet itt készíteni egyébként is hiszen a házak visszatükröződnek a folyó vízében. Elég csak rákeresni az Instagramon, az emberek szinte mást nem is posztolnak Trondheimből, csak ezeket a házacskákat. Persze mikor mi ott voltunk 11 fok volt, és felhős idő. Erre a városrészre ingyenesen be lehet menni, és annyi időt tölt el az ember a hídon a várost csodálva, amennyit nem sajnál.
Trondheim
Miután megtekintettük a két nevezetességet még sétáltunk kicsit a városban, bementünk pár boltba, vettünk szuvenírt, újságokat, minden ilyesmit, feltankolunk elemózsiával, és útra keltünk, tovább észak fel. Még aznap (július 7., szombat) hivatalosan is átértünk Észak-Norvégiába, amit egy hatalmas fa kapu jelzett az autóút felett "Nord-Norge" felirattal.
Aznap este egy Mosjøen nevű kis falu kempingében szálltunk meg. Itt már nagyon hideg volt, és nem volt túl kellemes a sátrazás. A nap itt viszont már egyáltalán nem ment le. Vagyis "hivatalosan" volt egy fél óra, amikor naplemente, és napfelkelte volt, de ezt nem úgy kell elképzelni, mint itthon, amikor a naplemente után sötétség van, és egyszer csak világos lesz a napfelkelte miatt.
Isten hozott minket észak-Norvégiában
Nem, tényleg folyamatosan világos van. Talán abban a hivatalos naplemente-napfelkelte fél órában van szürkület-szerű fény. Viszont a golden hour valami gyönyörű ilyenkor.
Mosjøen-re nem vesztegetnék túl sok szót, a kemping ugyan olyan rendszerben működött, mint az összes többi Norvég kemping. Kb. 160-200 NOK volt a sátornak, nekünk és a kocsinak a hely, plusz pár NOK-ért lehetett ugye meleg vizet vásárolni a zuhanyzóban. Wifi hivatalosan itt is volt, de a sátorhelyekig már nem ért el. Ez szinte minden kempingben így volt. Volt közös konyha, ahova be lehetett volna húzódni a hideg elől, és főzőcskézni, de mi inkább a szabadban vacsoráztunk meg. Nagyon hangulatos amúgy a mini tábori gázon este 10-kor nappali világosságban tésztát főzni. Szuper élmény. Innen másnap reggel korán elindultunk, hiszen még várt ránk egy négy órás kompút a Lofoten szigetekre, valamint az Északi-sarkkört is átléptük, és meg akartuk nézni a látogató központot.
Megérkeztünk az Északi-sarkkörre
Az Északi-sarkkör látogató központban amúgy túl sok minden nincsen, van egy ösvény, amin végig lehet menni, és ott érdekességeket lehet olvasni az éghajlatról stb. Van ez a szobor, ami jelzi, hogy innentől kezdve beléptünk a sarkkörre, valamint van egy bazinagy, de tényleg óriási szuvenír-bolt, ahol mindent lehet kapni, ami szem-szájnak ingere. Van ezenkívül egy kis étkezde, és persze WC is. 
Túl sokat itt nem tudtunk amúgy időzni, ugyanis délután, ha jól emlékszem olyan kettő körül indult a kompunk. A kompra a jegy nekünk és a kocsinak 1100 NOK volt (kb. 46 ezer forint), és nagyjából négy óráig tartott az út. Az első Dániából Norvégiába tartó komp-utunkkal ellentétben ez egy kisebb jármű volt, csak egy közös fedélzet volt minden utas számára, valamint egy kis bár/étterem. Itt iszonyatosan kijött rajtam a tengeri betegség, és az egész utat jóformán mozdulatlanul ülve, hányingerrel küzdve tettem meg. Eléggé viharos is volt a tenger, és sokkal jobban lehetett érezni, ahogy a "kis" kompot dobálták a hullámok. Még soha nem voltam rosszul hajózás/kompozás közben, így elég váratlanul ért a dolog. Általánosan elmondható, hiszen minden kompon amivel utaztunk ez volt a szisztéma, hogy ha egy kávét vesz az ember, az út során a bögre egyszer ingyenesen újra tölthető. Egy csésze kávé 40 NOK (kb. 1600 forint) körül mozgott a kompon.
Csodálatos strand a Lofoten-szigeteken
Szóval nagyjából négy órányi hánykolódás után, ami ugye brutálisan lassan telt el, hisz olvasni nem tudta, se semmi mást csinálni a rosszullét miatt, megérkeztünk a csodás Lofoten-szigetekre, ahol kb. ítélet idő fogadott minket. 9 fok, tomboló szél és szakadó eső. Az első Lofoteni napunkra egy kisebb túrát terveztünk, ami az időjárás miatt teljesen lehetetlen lett, így végül csak elautóztunk Å-ba, ami egy falu Lofotenen. Másról nem nagyon híres, mint, hogy az E10-es (más néven Olaf Király Útja) itt ér véget.
A szigeten nem akartam hinni a szememnek, hogy milyen csodálatos természeti adottságokkal is rendelkezik. Olyan tengerpartok, amit a Maldív-szigetek is megirigyelnének. Csodás hegyek, és bájos halász falvak mindenütt.
A kempingünk a Lofoten-szigeteken
Å-ból egyenesen a kempingbe mentünk, ami Mosokenesoya-ban volt. A rendszer a szokásos, viszont itt már tényleg nagyon hideg volt. Itt jött el az a pont, hogy be kellett látnunk, hogy a sátrunk nem igazán alkalmas a nyári meleg időjáráson kívül más fajta időjárásban a használatra. Éjszaka ugyanis 3 fok volt kint, és...hát legyünk őszinték a sátorban is. Így sajnos nem tervezett kiadásként 3-4 éjszakát a kempingekben bérelhető kis faházakban kellett aludni, ami olyan 20 ezer forint körül mozgott egy éjszakára (kb. 500 NOK). Ezt az egy éjszakát nagy nehezen átvészeltük a sátorban. Nekem itt volt a 21 napos utazás egyetlen mélypontja ugyanis nem tudtam annyi ruhát magamra húzni, hogy ne fáztam volna, szóval ez egy nehéz éjszaka volt.
Másnapra szerencsére egy fokkal értelmesebb idő virradt, és a két lefoglalt szállásunk közül a második is várt ránk, így ezzel a tudattal sikerült valahogy átvészelnem az estét, hogy másnap tető alatt fogok aludni.
Maga a kemping amúgy egyszerűen lenyűgöző helyen volt, és ha nem fáztam volna ennyire, akkor biztos, hogy imádtam volna a helyet.
Didergünk a csodálatos Lofoten-szigeteken
Szóval másnap Mosokenesoya-ból tovább indultunk észak felé, egészen pontosan a Lofoten-szigetek fővárosába Svolvær-be. Itt végre magunk mögött hagyva a kempinget egy igazi halászkunyhóban, vagyis egy Rorbuer-ben szálltunk meg. Ezek a halászkunyhók a képeslapokról, és internetes képekről jól ismert piros kis házikók, amik cölöpökön állnak a víz felett. A mi "kis" rorbuer-ünk berendezése iszonyatosan hangulatos és otthonos volt, nagyon tetszett, igazi skandináv letisztultság. De ne szaladjunk ennyire előre. Ugyan a két település csak olyan 90 km-re volt egymástól, de ez jóformán egy napot igénybe vett. Egyrészt ugye a már említett sebesség korlátozás miatt, másrészt, mert a szigetek természeti adottságai egyszerűen olyan csodásak, hogy az embernek muszáj lépten nyomon megállnia, hogy képet csináljon.
UNESCO Világörökség része Nusfjord
Út közben megálltunk, hogy felülről vessünk egy pillantást a Világörökségi Listán is szereplő Nusfjord halászfalura. Természetesen ezt is meg lehet tekintetni, belépő ellenében, de ennek az ára is elég magas volt, így inkább csak felülről csodálatuk meg. (A hivatalos honlapon valahogy nem találok semmi az árakra vonatkozó információt, de arra emlékszem, hogy kettőnknek kb. 8000 forint lett volna.) Út közben még templomokat is fényképeztünk, meg hihetetlenül kék vizű tenger, szikrázó fehér partokkal. Estére aztán oda is értünk Svolvær-be, ahol már várt minket a rorbuer-ünk. Egy bevásárló központban vettünk néhány szükséges dolgot, a kabinunkban főztünk, majd útra keltünk  felfedezni a kis várost. Túl tömérdek látnivaló itt sajnos nincs. Van egy szép kis főtér, meg rengeteg szárított hal.
Csodás Rorbuerünk
Másik nagyon furcsa dolog, amit megfigyeltünk azzal kapcsolatban, hogy állandóan világos volt: soha nem éreztük magunkat álmosnak. Este 11-kor még bőven elindultunk kirándulni, még akkor is, ha előző nap is csak jócskán éjfél után feküdtünk le, mert nem éreztük azt, hogy "úr isten, meghalok az álmosságtól". Így történt, hogy ezt a várost is tulajdonképp este fedeztük fel. A szárított hal telep megközelítése amúgy egészen bonyolult volt, ugyanis mi egy kutyákkal őrzött gyártelepen keresztül jutottunk oda. Viszont nagyon úgy tűnik, hogy ez volt a "hivatalos" út, ugyanis a helyiek is erre közlekedtek.
Na már most. Norvégia egyik "nemzeti étele" a szárított hal. A Lofoten-szigeteken ezt nagy üzemeben készítik. Azt hiszitek éreztetek már büdöset? Akkor még soha nem gyalogoltatok keresztül egy szárított hal telepen.
"Fincsi" szárított hal
A szárított hal nem csak egészen csúnya, hanem még nagyon büdös is. Mármint nagyon-nagyon büdös. A történethez hozzá tartozik, hogy amekkora mellénnyel elindultam otthonról, hogy "jajj majd én is megkóstolom a szárított hala bla bla", végül ez annyira nem jött össze. Nem tehetek róla, egyrészt nem tudtam elvonatkoztatni a szagtól, másrészt pedig semmilyen szárított húst nem nagyon szeretek így még a mai napig nem tudtam magam rávenni, hogy megkóstoljam, annak ellenére, hogy meglehetősen sokat hoztunk haza. Nos Svolvær-ben egy hatalmas nagy telep van, ahol szerintem több millió szárított hal lóg felaggatva. Vagy legalábbis a fejük. Valójában ezen felül nagyon nem volt más, amit itt meg tudtunk volna nézni, ezért nagyjából éjfél körül ugye még bőven világosban haza is indultunk. Az előző napi megpróbáltatások után szuper érzés volt melegre hazaérni, és persze arra, hogy van tető a fejünk felett. Ja meg arra, hogy nem kellett fürdés közben a cuccaimat féltve óvnom a víztől!
Az utunk harmadik része ennyi lenne, még van hátra egy nap Lofoten, de úgy érzem az már túlságosan terjedelmes lenne, így most itt abba is hagyom. A bejegyzés végén, mint mindig, megosztok még jó pár képet veletek!

Lofoten-szigetek
Extra cuki játszóház az egyik kempingben

Trondheim

Nidarosi Katedrális

Trondheim

Trondheim

Igen, nincs rajtam smink, igen így is boldog vagyok :)

Trondheim



Nem, ez nem a Maldív-szigetek, ez Norvégia



Nusfjord


Rorbuerek



Sok-sok szárított hal 

Éjfél és egy óra között :)

A szállásunk eredeti tulajdonosa :)



Csodás letisztultság a rorbuerben












Szóval ez lett volna a harmadik Norvég beszámolóm, még egy "kevés" hátra van :) Remélem tetszett nektek ez a bejegyzés :) Ha igen, kérlek iratkozzatok fel a blogomra, és kövessetek be a Facebookon és Instagramon is! Legyen szép hetetek! 


2018. szeptember 18., kedd

1000 Places To See Before You Die

Imádok utazni, azt hiszem ez nem újdonság senkinek sem. Ezt a könyvet körülbelül egy évvel ez előtt szereztem be. Azóta próbáljuk úgy alakítani a kalandjainkat, hogy minél több helyet kipipálhassunk erről a listáról. Úgy gondoltam, hogy létrehozok egy gyűjtőposztot a helyeknek, ahol már voltunk, és azoknak amik még ez után következnek. Egy-egy kép és pár mondat erejéig megpróbálok mindenről megemlékezni. Amúgy maga a könyv gyönyörű bőrkötéses, és iszonyatosan vastag. Kis post-itekkel jelöljük benne a helyeket, amiket már láttunk. Ezen kívül folyamatosan lapozgatjuk újabb és újabb ötleteket keresve, akár egy vagy két napos közeli kirándulásokra. Nyáron a norvég utunkat is próbáltuk úgy szervezni, hogy minél több helyet kipipálhassunk a könyvből, és Oslot és a Spizbergákat leszámítva sikerült is mindent kipipálnunk! Alig várom, hogy újabb kalandokban vehessünk részt! Lássuk, eddig milyen helyeken fordultunk meg!



[1/1000]
Bajor sörkultúra

Hol máshol lehetne jobban megismerkedni a bajor sörkultúrával, mint az Oktoberfesten. Már többször is volt szerencsénk részt venni. Mindig szuperül szórakozunk. Bár én a sört nem szeretem, de azért itt mindig megiszok egy keveset, hiszen így igazi az Oktoberfest élmény. 

[2/1000]
A Neuschwanstein-i kastély

Az egyik legnagyobb álmom volt látni a Neuschwanstein-i kastélyt. Ez az a bajor kastély, amiről Walt Disney a Disney kastélyt is mintázta vajon lehetséges, hogy egy mondaton belül többször szerepeljen a kastély vagy a Disney szó?. A kirándulás csodálatos volt, bármikor visszatérnék.

[3/1000]
Berlin (új) építészete

Berlinben kétszer voltam, egyszer a barátommal, egyszer pedig a BL döntőn dolgoztam. Ez az a város, amit szerintem mindenki túlértékel, és túlságosan nagy a hype körülötte. Persze "ahány ház, annyi szokás", de számomra ez az eddigi egyetlen olyan hely, ahova nem szeretnék visszatérni. Bocsánat, hazudok, Nápoly is ilyen.

[4/1000]
Berlin belvárosa

Nem tudom megmagyarázni, hogy hozzám miért nem került közel a város. A barátaim többsége imádja. Nekem valahogy egyáltalán "nem jött be". 

[5/1000]
London

London viszont pontosan az a város, ahova bármikor visszatérnék. Egyszerűen imádok ott lenni. A hangulat, ami körüllengi, az emberek, a csodálatos épületek, IMÁDOM! Eddig kétszer voltam, de biztos vagyok benne, hogy még többször vissza fogok térni! 

[6/1000]
Aix-en-Provance

A térségen a foci EB idején hajtottunk keresztül. Több gyönyörű kis városban is megálltunk, valamint bementünk egy igazi châtou-ba is. Hihetetlenül szép volt

[7/1000]
Marseille óvárosa és Cassis

Marseille-ben csak egy estét voltunk a foci EB alatt, egy szuperjó étteremben kajáltunk, és kicsit várost néztünk. A szállásunk viszont Cassisban volt, ami egyszerűen csodaszép volt. Les Calaques-t a világ legszebb strandjai között tartják számon, nem véletlenül.

[8/1000]
Avignon

Avignon egy gyönyörű kis város volt, és szerintem még soha az életben nem ettem olyan finomat, mint itt. 

[9/1000]
Lyonban enni

Sajnos az ételekről, amit itt ettünk, nem készítettem képet. Vagy ha készítettem is, most épp nem találom meg. Viszont bouchon-ban ettünk, ami a régió jellegzetes éttermébe, és eszméletlen finom volt, imádtuk. Maga a város is csodaszép!

[10/1000]
Luberon

Ez Franciaország egy újabb gyöngyszeme. Csodaszép vidék, vörös sziklákkal, és mesébe illő falvacskákkal. Szerintünk a legszebb Roussillon volt.

[11/1000]
Monaco

Monacoban sajnos nem volt sok időnk, egy fél napot töltöttünk el itt. 21 euróért vettünk három mágnest, soha ennyi pénzt még nem költöttem mágnesre. Épp ezért egyszer mindenképp szeretnék visszamenni! A legnagyobb élmény itt számomra az volt, hogy végigvezettünk a Forma1-es versenypálya útvonalán.

[12/1000]
Graz

Grazban már elég sokszor jártam, aranyos osztrák kis város, és közel is van. 

[13/1000]
Az Alrberg régió és Kitzbühel

Csodaszép hely, nem tudok mást hozzáfűzni :)

[14/1000]
A Grossglockner-Hochalpenstrasse és Hallstatt

Hallstatt az egyik legcsodálatosabb város, ahol jártunk. Januárban voltunk, és rengeteg hó volt, amiért még varázslatosabb volt az egész. A Hochenalpenstrasse pedig valami lenyűgözően szép. 

[15/1000]
Bécs

Hát mivel az elmúlt 5 évben Bécsben éltem, ezért rengeteg képet be tudnék ide illeszteni. Valószínüleg ez lesz az utolsó évem a városban, így szeretnénk minél több mindent felfedezni, ami eddig kimaradt. A Naschmarkton például még soha nem ettem, ez egy fontos bepótolandó. 

[16/1000]
Nápoly

Nápolyban várost néztünk, és ellátogattunk az Ízek, imák, szerelmek-ben is feltűnő Da Michele-be. Az fix, hogy ilyen isteni pizzát eddig sehol nem ettem, és valószínüleg nem is fogok. Viszont Nápoly számomra eddig az egyetlen olyan város, ahova nem vágyok vissza.

[17/1000]
Pompeii

Pompeii egy lenyűgöző, de egyben felkavaró történelmi emlékhely. Nagyon hálás vagyok, hogy volt alkalmam eljutni ide, egyszerűen lenyűgöző volt. 

[18/1000]
Róma

A szüleimmel látogattunk el az Örök Városba. Nagyon élveztük minden percét. Szeretnék valamikor visszamenni a barátommal is, ő ugyanis még nem volt, és úgy gondolom Rómát egyszer mindenkinek látnia kell! 

[19/1000]
A Dóm-téren és körülötte, Milánó

Tudom, ezt már egész sokszor írtam, de Milánó is a kedvenc városaim egyik. Most mit egyek? Olaszországban szinte nincs olyan hely, amit ne lehetne nem szeretni. Milánóban eddig már négyszer voltam, de bármikor nagyon szívesen visszatérnék.

[20/1000]
Friaul

Friuli-Venezia-Giulia az egyik legsokszínűbb olasz tartomány. Több városban is megfordultunk már itt, de a kedvencem Cividale del Friuli volt. Ide is a Giro d'Italia alkalmából látogattunk el, de kicsit sem csalódtunk. Meseszép kis hely.

[21/1000]
Az olasz Riviéra

Bár Olaszországban már rengeteg helyen jártunk a Ligur-tengerparton eddig még nem töltöttünk túl sok időt. Amikor ott voltunk, akkor pedig sajnos olyan rossz idő volt, hogy esélyünk sem volt fürdeni. Legalább van okunk visszatérni! 

[22/1000]
Velence

Velence egy igazi ékszerdoboz. Csodaszép, és még közel is van. Már rengetegszer jártam itt, kétszer a  karneválkor is, ami hihetetlen élmény. Nekünk mindig szerencsénk volt, mert nem volt akkora turista-áradat, amiről sok mindenki beszél. 

[23/1000]
Verona

A legtöbb embernek Veronáról Rómeó és Júlia jut az eszében. Viszont ebben a városban sokkal több van annál, mint Júlia erkélye. Itt van a csodálatos Colosseum, egy középkori piactér, egy templom belsejében kialakított étterem, ami egyszerűen zseniális. Az erkély amúgy iszonyatosan túlzsúfolt, főleg ázsiai turistákkal van tele a hely, és szerelmes üzenetet is kb. esélytelen hagyni a a falon.

[24/1000]
Istria

Az egyik legszebb tengerpart itt a közelünkben az Isztrián van. Méghozzá Rabacnál. Csodaszép. 

[25/1000]
Auschwitz

Auschwitz nem egy szívmelengető hely, és az embernek nem is igazán van kedve/ízlése fényképeket készíteni. Vannak helyek, ahol kifejezetten tilos is, persze nem véletlenül. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan hely, amit egyszer az életben mindenkinek látnia kell. Mi mindenképp vissza akarunk térni, ugyanis nem túl jó csapattal sikerült ide ellátogatnunk Forza Budavár Tours így az egész látogatás egy nagy rohanás volt.

[26/1000]
A fővásárcsarnok (Rynek Glówny), Krakkó

Krakkó egy szép kis város. Nekem leginkább a zsidó negyed nyerte el a tetszésemet, de a vásárcsarnok is szuper volt.

[27/1000]
Wawel

Csodaszép épület együttes Krakkó szívében :)

[28/1000]
A határvidék dél-Morvaországban

A barátommal szeretünk "csak úgy" útra kelni, és felfedezni a szebbnél-szebb helyeket a környékünkön is. Így történt, hogy egy decemberi délutánon ellátogattunk Lednicébe, Brnoba és Valticébe is. 

[29/1000]
A Várkert (Budapest)

Régebben valamiért ki nem állhattam Budapestet. Most viszont valahogy teljesen máshogy gondolom. Egyszerűen oda vagyok a városért. Csodálatos. 

[30/1000]
A Balaton


Nagyon örülök, hogy közel lakunk a Balatonhoz. Egyszerűen imádom, télen is, nyáron is. Mindig van valami fesztivál, vagy rendezvény, amire érdemes elmenni, és egyre jobban és jobban fejlődik a gasztronómiai világ is. 

[31/1000]
Pécs

Pécs a kedvenc magyar városom :)

[32/1000]
New York

New York. Nem tudtok mit mondani. Életem legnagyobb álma vált vele valóra. Lenyűgöző. Bármikor visszamennék, és vissza is fogok majd, ez biztos. 

[33/1000]
A cseh sör

A sör megint csak nem igazán vonzott engem abban, hogy meglátogassuk a cseh fővárost. A Fat Cat nevű bár/étteremben azért lecsúszott egy-két szuper cider. Viszont maga a város csodálatos. Olyan mint egy kis ékszerdoboz. Tiszta, rendezett, és csodálatosan karbantartott. 

[34/1000]
Az óváros (Prága)

Szerintem Budapest bőven lehetne ugyan ilyen szinten mint Prága. csak valamiért nálunk nincs igénye arra az embereknek, hogy rendben tartsuk a környezetünket, és ezért a frekventáltabb helyeket leszámítva Pest nem éppen rendezett. 

[35/1000]
A prágai Várnegyed

Az Arany-utcácskát sajnos nem tudtuk megnézni, ugyanis épp zárva volt, mikor arra jártunk, de biztos vagyok benne, hogy az is csodaszép. 

[36/1000]
A belga sör

Belgiumban végül én is megtaláltam a számításomat sör fronton. Rengeteg gyümölcsös sörük van, a meggyestől a kókuszosig, aminek persze sör íze nincs, viszont lányos és finom :D

[37/1000]
Brugge

Brugge olyan mint egy kis meseváros. Csodaszép. Szerencsénk volt, mikor itt voltunk, alig voltak turisták rajtunk kívül. Az egyik legjobb kirándulásunk volt, olyan szempontból, hogy esténként nem úgy értünk haza, mint mondjuk Londonban vagy New Yorkban, hogy úgy éreztük, többé meg sem bírunk mozdulni. Minden látnivaló közel van egymáshoz, és nem fáradtunk el halálosan a gyaloglásban.

[38/1000]
Belga sültkrumpli

Bruggeben meglátogattuk a Friet Museum-ot, vagyis a sültkrumpli múzeumot, ahol mindent megtudtunk magáról a krumpliról is. Valamint megkóstoltuk az igazi belga sültkrumplit, ami nagyon fincsi volt ! 

[39/1000]
Belga csokoládé

A sörrel ellentétben a csoki igazán nekem való dolog. Belgiumban nincs hiány a finom édességből. Szerintem több kilónyit hoztunk haza szuvenírként, minden létező formában. 

[40/1000]
A Grand Place (Brüsszel)

Na jó, most lebuktam. Van még egy város, ahova nem szeretnék visszamenni. Brüsszel. Szép volt, jó volt, de Brugge nekem sokkal jobban tetszett. Igazából kb. ugyan az, csak kicsiben. Másrészt számomra túlságosan hideg is volt, mikor ott voltunk, így picit ez is levont nekem az élményből. Ennek ellenére persze csodaszép volt, de egyszer elég volt látnom.

[41/1000]
A szecesszió bemutatóvárosa (Brüsszel)

Az én kedvencem a rokokó és az art deco, de azért ez sem kutya :)

[42/1000]
Bled és a Juliai-Alpok

Hát ezt ismételten csak megszívtuk. Olyan rossz idő volt, mikor Bledben voltunk, hogy konkrétan ennyit lehetett látni. Azért nagyon szép volt.

[43/1000]
Ljubljana óvárosa a várral

Ez megint egy egynapos kirándulás eredménye volt. Ljubljana nagyon tetszett. Hangulatos kis város.

[44/1000]
Az olasz tavak (Como, Garad)

A Como-i tavat már pár évvel ez előtt megnéztük, mikor Milánóban voltunk. Idén pedig a Giro alkalmával ellátogattunk a Garda-tóhoz is. Nagyon tetszett.

[45/1000]
Aarhus

Csodaszép Dán város. 

[46/1000]
Geiranger-fjord

Norvégia legismertebb fjordja, a Világörökség része. Nem véletlenül. 

[47/1000]
Sogne-fjord

Igazából Norvégia minden egyes része annyira csodálatos, hogy akár az egész könyv is szólhatna csak Norvégiáról. 

[48/1000]
Hardanger-fjord

Az egyik legszebb hely, ahol valaha jártam, a Hardanger-fjord volt. A Trolltunga lenyűgöző. 

[49/1000]
A Lofoten-szigetek

A Lofoten-szigetekre a legmegfelelőbb szó a lenyűgöző. Olyan mintha a Gyűrűk Ura világába csöppenne bele az ember. Nagyon szeretnék majd visszatérni egyszer. 

[50/1000]
A norvég partvidék, és a Nordkapp

Azt hiszem annál gyönyörűbb születésnapi ajándékban soha nem lesz részem, mint megcsodálni az Éjféli Napot a kontinentális Európa legészakibb pontján, Nordkappban. Csoda.

[51/1000]
designe district (Helsinki)

A designe district az egyik legkülönlegesebb hely Helsinkiben. Tele van hangulatosabbnál hangulatosabb helyekkel, éttermekkel, kávézókkal, és boltokkal. 

[52/1000]
Alvar Aalto világa (Helsinki)

Igazán különleges épületek, letisztult designe. Igazi skandináv stílus, imádom. 

[53/1000]
A finn Lappföld

A szülinapom estéjét egy igazi számi sátorban töltöttük a Lappföldön. 

[54/1000]
Tallin óvárosa

Imádtam a három balti-várost, de azt hiszem Tallin lett a legnagyobb kedvencem. 

[55/1000]
Riga óvárosa

Tudom, hogy párszor már használtam ezt a kifejezést, de Riga is lenyűgöző volt. Elég csak ránézni ezekre az épületekre. 

[56/1000]
Vilnius óvárosa

Ez a templom volt a kedvencem Vilniusban, ami kicsit olyan, mint Prága, minden sarkon templom. 

[57/1000]
A Baleár-szigetek

Bármikor visszamennék, a legcsodálatosabb strandok, amik Európában léteznek *.*

[58/1000]
A salentoi-félsziget és Alberobello

Dél-Olaszország a legkirályabb hely a világon. Nyugodt és csodaszép. Alberobello pedig a Világörökség része. 

[59/1000]
A tradicionális budapesti termálfürdők
Első körben a Rudas gyógyfürdőbe látogattunk el, de még a többi híres-neves helyet is szeretnénk felkeresni. Csütörtökön a termál részen pont férfi-nap volt, szóval én nem mehettem be, de a wellness része és a panoráma medence bőven megérte :)

[60/1000]
A Bolshoi-színház

Ha jegyet szeretnénk bármelyik előadásra, készüljünk fel a több órás sorban állásra.

[61/1000]
A Kreml és a Vörös Tér

Szerencsés vagyok, hogy a Vörös Teret és a Kremlt karácsonyi/téli pompájában láthattam. Biztos vagyok benne, hogy nyáron is csodálatos, de így télen volt az igazi.

[62/1000]
A Tretjakow Galéria és a moszkvai metró


A galériára szerintem egy hét sem lenne elég, nem, hogy egy nap. A metró pedig hihetetlen. Mintha egy föld alatti múzeumba csöppene az ember. Minden megálló tartogat valami meglepetést. 

[63/1000]
Olomouc

A cseh kisváros belopta magát a szívembe. 100 ezren lakják, nincs tömegnyomor, és még elképesztően modern is.

[64/1000]
Pozsony óvárosa


Pozsony bár itt van tőlünk egy köpésre, valahogy még csak most sikerült felfedeznünk. Hangulatos kis város, apró kis utcákkal. 

[65/1000]
Madrid


A spanyol főváros minden utcasarkon tartogat meglepetéseket.

[66/1000]
Zanzibár


A legcsodálatosabb hely, az egészen világon, ahol eddig jártam. Remélem, hogy egy nap még lesz lehetőségem visszatérni *.*

[67/1000]
Firenze


A lenyűgöző reneszánsz város utcáin sétálni is felér egy múzeumban tett látogatással.

[68/1000]
A dombok között megbúvó toszkán városkák


Nekem Volterra lett a kedvencem. Csodaszép kis város. 

[69/1000]
Lucca és Pisa



Mindkét város páratlan a maga nemében, de aki Pisába indul készüljön fel a rengeteg túristára. Lucca sokkal nyugisabb, hangulatosabb.

[70/1000]
Siena


Számomra ez a város azonnali szerelem lett. Remélem egyszer még palio idején is vissza fogok térni ide.

[71/1000]
Washington DC


Imádtam az USA fővárosát. Csodás környezetben lehet sétálgatni a hatalmas parkokban, és a rengeteg múzeumot szerintem egy év is kevés lenne végigjárni. 

[72/1000]
Gerbeaud Cukrászda


Oké, oké, híres-neves, és presztízs hely meg stb. De azért 2500 forint egy szelet süteményért, elég erős. Gondolom nem véletlenül nem volt rajtunk kívül más magyarul beszélő ember a cukrászdában...


Szóval, eddig ennyi helyet sikerült megcsodálnom, egytől-egyig imádom mindent, még ha pár van is , ami kevésbé tetszett. 
Remélem tetszett ez a bejegyzés nektek, és azt is remélem, hogy hamarosan frissíteni fogom!