A legjobb könyv, amit januárban olvastam

Fülszöveg: Tükröm, ​tükröm, mondd meg nékem: ki uralja e vidéket?

Lorelai Diederich szökevény koronahercegnőnek egyetlen célja van: megölni a gonosz királynét, aki magához ragadta a hatalmat, elfoglalta Ravenspire trónját, és megölte a hercegnő apját. Ehhez Lorelai kénytelen a varázslat fegyverét bevetni, amivel azonban Irina királyné is élhet. A hercegnőnek erősebbnek, gyorsabbnak és kitartóbbnak kell lennie Irinánál, akihez fogható veszélyes varázslót még nem látott Ravenspire. 

A szomszédos királyság, Eldr földjén Kol herceg apját és bátyját megölik az országot lerohanó, varázserővel irányított ogrék, így hirtelen a másodszülött herceg felelősségévé válik megvédeni az országot. Ehhez Kolnak varázserőre van szüksége. Ezt csak úgy szerezheti meg, ha egyezséget köt Ravenspire uralkodójával. Irina azt kéri tőle, hogy segítségéért cserébe vigye el neki Lorelai szívét. 

A hercegnő azonban egyáltalán nem olyan, mint amilyennek Kol gondolta. Gyönyörű, megzabolázhatatlan és megállíthatatlan. A sötét varázslat ellenére Lorelai vonzódik a zaklatott ifjú királyhoz. Azért küzd, hogy mindig egy lépéssel a sárkányszívű vadász király előtt járjon, akit a kelleténél sokkal jobban kedvel. Mindent megtesz, hogy legyőzze a gonosz királynét. Irina azonban nem adja fel harc nélkül, és végső lépésének következménye az is lehet, hogy a hercegnő elveszti utolsó megmaradt vesztenivalóját.

Kiadó: Twister Media

Kiadás éve: 2016

Oldalszám: 416

Eredeti cím: The Shadow Queen

A 2018-as évemet elég ramatyul kezdtem könyvélmény szempontjából. Emiatt nem más volt okolható, mint az Yves Saint Laurent életéről szóló...hát...oké, mondjuk, hogy könyv. De ebben a könyvajánlóban nem róla szeretnék beszélni, hanem arról az élményemről, ami hál' istennek elfeledtette a borzalmas kezdést. Ez pedig nem más, mint a fent bemutatott Az Árnyékkirálynő című könyv. A történet alapjában véve a Hófehérke és a hét törpe retelling-je. Az igazság az, hogy soha nem voltam egy nagy Hófehérke-fan. Az én kedvenc hercegnőim Ariel, Belle és persze az annyira értelmetlenül alulértékelt Tiana. Ez a történet viszont már a fülszöveggel magával ragadott, aztán elolvastam az első oldalt, és nem volt megállás.

Nem tudom közületek hányan ismerik a 2005-ös Grimm című filmet, viszont nekem hatalmas kedvencem, már vagy kismillószor láttam. A könyv számomra tökéletes összemosása ennek a filmnek, és az Egyszer volt, hol nem volt sorozat kezdeti fázisának, amikor még nagyon-nagyon jó volt. Az írónő egy eszméletlen király ötletes világot álmodott meg a sok-sok országgal, aminek a lakói mind különböző különleges képességgel rendelkeznek. Eldr földjén például két szíve van az embereknek, egy sárkány és egy ember. Ha kedvük tartja sárkánnyá tudnak változni. A könyv már az első pár oldalon "bele csap a lecsóba", hogy úgy mondjam. A fiatal azt hiszem, ne kövezzetek meg, de már nem vagyok benne teljesen biztos nyolc éves Lorelai mostohaanyja, aki hatalmas erejű boszorkány madrushka egy gonosz bűbájjal megmérgezte a palotát, és annak egész népét, hogy vakon engedelmeskedjenek neki.

Lorelai megpróbálkozik az átok megtörésével, és a bonyodalmak már kezdetüket is veszik. Nem akarok túl spoileresen beszélni a könyvről, hiszen akkor mi értelme is lenne elolvasni, így megpróbálom csak nagy vonalakban átadni a csodálatomat. Egy kis időbeli ugrással kilenc év már a 17 éves Lorelai kalandjait követhetjük végig. Valamint hamarosan megismerkedhetünk az Eldr földjéről származó Kolal, aki nyilvánvalóan a történet szívtiprója. Persze egy könyv sem lenne teljes sorozatos bonyodalmak, félreértések nélkül, de ami ebben a történetben olyan nagyon jó, az az, hogy semmi nincs túldrámázva. Lorelai egy eszméletlenül belevaló, és erős női karakter, nem sok ilyennel találkozni. Én talán Katniss-hez tudnám hasonlítani, de van aki szerint ő a harmadik kötetben sokat "nyavalyog" így ezt a hasonlatot inkább csak zárójelben jegyezném meg.

Mint az eredeti Hófehérke sztoriban, itt is kapunk mérgezett almákat amik nem örök álomra kárhoztatják, aki csak beleharap, hanem végtelenül engedelmes lesz a gonosz királynőnek, Irinának. Ha már az előbb kicsit belementem a hasonlítgatásokba, Irina szerintem egy olyan gonosz, mint Voldemort. Ki nem állhatod, meg minden, de annyira azért mégsem utálod, mint mondjuk Umbridge-ot fogalmam sincs, ezt, hogy kell toldalékolni. Hiszen a bad asskedésben Irina nagyon-nagyon jó. Semmitől nem riad vissza, hogy megszerezze, ami szerinte az ő jogos tulajdona lenne. Jelen esetben Ravenspire királysága. Mindenkivel végez, aki csak megpróbál az útjába állni legyen az nő, férfi, gyerek, szegény vagy gazdag. Semmi sem érdekli. Varázsereje segítségével az ország földjét is bevonja a csatába, és éhínségre kárhoztatja a népét. 

Kol a frissen avatott új király, sajnos nem igazán látja át a dolgokat, és azt a hibát véti, hogy Irinához fordul a népe és a hazája megmentése érdekében. A két főszereplő iszonyatosan fiatal, mégis már rengeteg rossz megtörtént velük. Ennek ellenére mind a ketten teljesen pozitív személyiségnek mondhatók, nem merülnek el az önsajnálatban ami azért mindkettőjük esetében érthető lenne, hanem inkább arra koncentrálnak, hogy mi a legjobb a népüknek, és megpróbálnak legjobb belátásuk szerint cselekedni. Spoiler nélkül nehéz beszélni a legnagyobb bonyodalomról, így csak annyit mondok, Irina mindent elkövet, hogy megölje Lorelait, de be kell látnia, hogy az ifjú madrushka sokkal nagyobb erővel rendelkezik, mint ő valaha is fog. Ez a szál engem amúgy kicsit a HP-re emlékeztetett, ugyanis Lorelai az édesanyja halálakor az ő varázserejét is megkapta, így lett ennyire erős. Kicsit ismerős nem? Mármint ez nem baj, csak egy érdekes párhuzam, szerintem. A sok évnyi bujkálás, és felkészülés után a fiatal hercegnő végre belátja, hogy nincs ideje tétovázni, és ha vissza akarja szerezni az országát, minél előbb meg kell küzdenie a gonosz mostohával. 

Persze, mint mindig a jó most is győzedelmeskedik. Remélem ezzel nem árultam el nagy titkot. A végére mindenki happy lesz. Már amennyire lehet. Ha ez lenne az "igazi" Hófehérke én oda meg vissza lennék a gyönyörtől. Van még egy nagyon fontos szereplő a könyvben, méghozzá Gabril, aki mindent feláldozva az ifjú hercegő és herceg védelmére teszi fel az erejét. 

Ebben a könyvben valójában nincs olyan dolog, ami ne tetszett volna. Az első betűtől az utolsóig imádtam. Nem voltak benne üresjáratok, a történet végig pörgött. Minden karakter na jó Irinát leszámítva, szerethető volt. Lorelainak hatalmas szíve van, és soha nem azt nézi, hogy neki mi a legjobb, hanem, hogy a népnek, akiről gondoskodnia kell. Kolnak hihetetlenül erős az akarata. Leo borzasztó vicces. Gabril pedig apjuk helyett apja a gyerekeknek. Az írónő egyszerűen csodálatos stílusban ír, és persze ebben a fordítónak is van némi szerepe, hiszen remekül visszaadta a könyv feelingjét. Én Ravienspiert egy csodálatos országnak képzelem el sok-sok heggyel, tóval és folyóval, ahol ugyan kicsit mindig hideg van, de ennek ellenére meseszép. Eldrben pedig úgy gondolom, hogy mindig kék az ég, és rengeteg vattacukor-felhő van az égbolton. 

A könyv egy csodálatos történetet mesél el, egy nagyon különleges világban, nagyon különleges szereplőkkel. Szerintem kortól függetlenül bárki elolvashatja, hiszen nem a tipikus Hófehérke mese, törpékkel, meg "egyszerű" gonosz mostohákkal, hanem valami annál sokkal, de sokkal akciódúsabb. Mégis egy-két ismerős elem vissza fog köszönni, így megmarad az érzés, hogy "ó, hát én ezt a sztorit valahonnan ismerem". 

Olvastam, hogy lesz a könyvnek folytatása- angolul azt hiszem talán már van is- igaz más szereplőkkel, de én azt is nagyon-nagyon várom. Még a következő részt kivárom, de nagy valószínűséggel új kedvenc írónőt avattam C.J. Redwine személyében.

Értékelés: 5/5*
Borító: 5/4, tetszik, de lehetne szebb is
Kedvenc idézetem: "Ti ketten olyan szánalmasan fantáziátlanok vagytok, hogy az számomra már szinte túlélhetetlen!"- Leo Diederich

Végezetül készítettem egy kis moodboardot a könyvhöz, ami számomra teljes mértékben visszaadja a hangulatot. Íme:

Ha tetszett ez a bejegyzés, kérlek iratkozzatok fel a blogomra, és kövessetek be Facebookon valamint az Instagramon, és Snapchaten (lilla.samson) is! Legyen csodás hetetek !